2013. február 2., szombat

A legkedvesebb emlékem

Adventkor előveszem a hógömbömet, és jól megrázom. Így bármikor eshet a hó. Bár szánkózni nem tudok rajta, és hóembert sem tudok építeni belőle, mégis én lehetek Holle anyó. Sok-sok hópelyhet táncoltatok meg benne, míg el nem fáradok, de ekkor átveszi a feladatomat a hófelhő, és már esik is kint a hó. 
(Dávid, 5 éves)

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése