Udud István: Tizenhárom

Egyszer volt, hol nem volt,
mindegy, itt vagy ott:
tizenhárom vén szipirtyó
seprűre kapott.

Szálltak, szálldogáltak,
hisz repülni kéj,
tizenhárom nap múlt el és
tizenhárom éj.

Tizenharmadika,
péntek lehetett
éppen, mikor úgy gondolták,
szálltak eleget.

Le is ereszkedtek
oda, ahova,
hát ott volt egy kacsalábon
forgó palota,

abban tizenhárom
volt az emelet,
tizenhárom vasorrúval
éppen tele lett.

Megéheztek szörnyen,
jött a vacsora,
tizenhárom fogás volt a
banya-lakoma.

No, csaptak utána
olyan csuda bált:  
talpuk alá tizenhárom 
  ördög muzsikált.  

A boszorka-táncnál  
nincsen semmi szebb.  
Válj magad is boszorkánnyá, 
  hogyha nem hiszed!

(kép forrása: http://browse.deviantart.com/?qh=&section=&global=1&q=slow+and+quiet#/d19514d)